http://www.mienkpecs.hu/?p=1851

Nem minden MásRoom, de minden Room Más

2012 ápr 2 hétfő at 08:31

Ha nem tudnád, nem csak az Urániában ment a munka. Nem is olyan messze attól a hipersebességen pörgő tatarozástól folyik éppen egy hasonló: a Kortárs Ellátó új közösségi terének bezsúfolása a régi Noé Étterem helyére.

A cél itt azonban alapvetően a közösségi tervezés (place-making) megvalósítása, mert fontos az igazán tehetséges fiatal művészeknek teret adni, hogy kiélhessék kreativitásukat – együtt. Ez a kezdeményezés a maga nemében (itt, Pécsett mindenképpen) újító, rendkívül designközpontú, a lényeg éppen a – nemrég még teljesen üres – tér minél színesebb és érdekesebb megtöltése olyan komplex tartalmakkal, amely a lehető legszorosabb együttműködésben jön létre. Így aztán teljesen mindegy, hogy Te milyen tudással rendelkezel, tulajdonképpen bármivel be tudsz szállni a munkába. A közösségi alkotás mellett a másik fontos szempont mindenképpen az újrahasznosítás, a tudatos térhasználat. Nem igazán érted, miről van szó? Csak egyszer kell körüljárni a Váradi Antal utca új labirintusát.

Erre már én is régóta készültem, és végre sikerült is megtennem. Próbáltam kérdezgetni az egészről az éppen ott tevékenykedőket, de időről időre azon vettem észre magam, hogy tök kokin állok valamelyik szobában és bámészkodom. Megnézem a falakat, a festéseket, a pultot, a szemetet… (?!) Ebben a pillanatban elképesztő és szívmelengető káosz van mindenütt, de már most el lehet veszni a részletekben. A térbe belépve azonnal nyilvánvalóvá válik az újrahasznosítós téma: pult, amiben üres üvegek vannak, ajtó kirakva söröskupakokkal, valami fémizé meg egy öreg bőrönd polcnak használva, gerendából közösségi könyvtár-könyvtér kezdemény [megjegyzés: a könyvtér ebben az esetben remek elírásnak bizonyul], ésatöbbi, haddnesoroljam. Persze, ha az apróságokra képtelenek is vagyunk figyelni (mert mondjuk már túl sok a kicsiből), azért elég rendesen képen törölnek a színek, a hatalmas formák, a tér elrendezése, a fények. És persze még koránt sincsen vége a hely fejlődésének.

Elképzelhetetlen mennyiségű üres falfelület, beverendő szög, felszerelendő polc, kivilágítandó alkotás várja helyét, illetve hasonló mennyiségű hely az őt elfoglaló alkotást, vagy egyéb hasznos-haszontalan tárgyat. Tehát, kedves gyűjtögető olvasó, amennyiben rendelkezel klassz porfogókkal, amikre már nincsen szükséged, de semmiképpen nem szeretnéd a kukában látni, vagy egy rejtélyes padlással, amely ilyeneket keresve felderítésre vár, ne légy rest értesíteni a festékpöttyös embereket a Kantinban (a név újra kérdéses, de ezzel kezdett életre kelni eredetileg). Akármi kellhet; plakátok, retro tárgyak, szép üvegek, nagyon színes dolgok, bútorok, dínókoponya. És ami még vidámabb volna: ha lenne kedved együtt dolgozni, alkotni, gondolkozni, nevetni, filozofálni, vagy amit akartok.

Lassan (valójában nagyon gyorsan) tehát megnyitja nagy faajtaját ez a hely is – kerttel, ötezer szobával és csőszerű pincehelységgel. A padlásra és egy-két meglepetés térre még ugyan kicsit várni kell, de nem volna igazi a suspense egy kis várakozás nélkül.

Mayer Zsófia
A képeket Dobokay Máté lőtte, hirtelen 

forrás:  http://www.mienkpecs.hu/?p=1851